Fogalmak

 

1. 100 új gyülekezet = igen, tényleg cél száz új közösség létrejötte. Hogyan jöhet ez létre a legegyszerűbben? Minden megyében 4 gyülekezet, Budapesten kerületenként 1.

Azaz 19x4 + 23x1 + 1 = 100. Az 1 utolsó egy ún. virtuális gyülekezet, melynek tagjai az Interneten regisztrált hívek.

 

2. Megbízott gyülekezeti vezető

A helyi közösségek (gyülekezetek, imacsoportok) vezetésére határozott időre kell egyszemélyes vezetőt kinevezni, akinek el kell számolnia, mennyire tudta a közösséget előrébb vinni a megbízási ideje alatt.

 

3. Projektmenedzser:

- mindegyik gyülekezethez van közük, de csak a saját területükön belül,

- más dolgokba nem szólhatnak bele,

- feladatuk az egybehangolás, segítés, összefogás, nem pedig vizsgáztatás.

 

Néhány terület:

- gyülekezetközi evangélizációk,

- gyermekszolgálatok egybehangolása,

- sportbajnokságok szervezése,

- énekelni tanítani a hívőket,

- tehetségek kiválogatása és felkarolása.

 

4. Szolgálatvezető

A helyi gyülekezetben meg kell szervezni, és koordinálni kell a helyi segítői szolgálatokat. Ilyen például a gyermekfelügyelet, takarítás és ehhez hasonlók. Ezek folyamatos szervezést igényelnek, ezért érdemes külön megbízni valakit ennek elvégzésével. Ezüst és arany gyülekezetek esetén már elkelhet egy illetve két fő helyettesítő személy is.

 

5. Bronz, ezüst és arany gyülekezetek. Amennyiben egy helyi gyülekezet létszáma tartósan 100 tag feletti (ennyi fő rendszeresen jelen van az istentiszteleteken), akkor az egy bronz fokozatú illetve színjelölésű gyülekezet. A színjelölés megjelenik a zászlón egy vastag keret formájában. Ugyanez a helyzet 300 fő és 700 fő esetén. Ezek a közösségek kapják az ezüst és arany fokozatokat, elismeréseket.

Zászlót és címert (logót) csak 100 fő feletti közösség használhat, ha egy csoport ennél kisebb létszámú, akkor nem. Ebben az esetben érdemes együttműködni egy (vagy több) másik csoporttal. Ekkor ezek ikergyülekezetként működnek, közös szimbólumokat használnak. Kívánt létszám után már külön-külön gyülekezetként kezelhetőek, de addig nem.

 

6. Tized. A tized Isten része.

1.) Ábrahám tizedet adott Melkhisédeknek (1Móz 14, 20.).

Melkhisédek pedig cserébe megáldotta Ábrahámot, kenyeret és bort hozott (1Móz 14, 18.), ami az ÚSZ-ben az úrvacsorának felel meg.

2.) Jákób akart tizedet adni (1Móz 28, 22.).

3.) A törvényben is szó van erről:

- Miből kellett tizedet adni? (3Móz 27, 30-32)

- Kiknek? (4Móz 18, 21.)

- Akik a tizedből éltek, azoknak abból a tizedből is tizedet kellett adni. (4Móz 18, 26.)

- „Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamba, hogy legyen ennivaló az én házamban, és ezzel próbáljatok meg engem, azt mondja a Seregeknek Ura, ha nem nyitom meg néktek az egek csatornáit, és ha nem árasztok reátok áldást bőségesen.” (Mal 3, 10.)

4.) A Názáreti Jézus megfeddte a farizeusokat: „Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok! Mert megdézsmáljátok a mentát, a kaprot és a köményt, és elhagyjátok a mik nehezebbek a törvényben, az ítéletet, az irgalmasságot és a hívséget: pedig ezeket kellene cselekedni, és amazokat sem elhagyni.”(Mt. 23, 23.)

Mit nem kell elhagyni? A megdézsmálást (= tizedet adni belőle).

 

7. Adakozás.

Az adakozás a helyi gyülekezet elsődleges anyagi forrása.

Adakozásnak tekinthető a gyülekezet által fontosnak tartott fizikális tevékenység díjtalan elvégzése (önkéntes munka) is.

Ószövetségi szimbólumai az áldozatok.

Pál apostol nagyon sokat tanított a Korinthosziak számára az adakozásról. Mivel ez egy nagy forgalmat lebonyolító kereskedőváros volt, aki itt élt, könnyen szert tehetett jó jövedelemre, vagyonra. Ezzel szemben a Macedóniaiak számára nem tett Pál mindenfajta ígéretet, hanem őszintén beszélt az anyagi szükségek fontosságáról, ők pedig erőn felül is adakoztak.

 

8. Adomány. Az adomány attól különbözik az adakozástól, hogy ez konkrét személy(ek) számára szóló anyagi vagy bármilyen más tárgyi (esetleg szolgáltatási) áldozat. Ide tartozik az, hogyha valaki ingyen segít embereknek, például vigyáz más gyermekére, de nem mint gyülekezeti gyermekszolgálat az istentisztelet alatt, hanem csak egy adott személy/házaspár gyermekeire.

Az adományokat nem mindig becsülik meg az adományozottak, ilyenkor nem érdemes adni.

Adomány lehet egy kölcsön is, melyet nem kérünk vissza.

Az adományozás inkább titokban történjen, mint nagy nyilvánosság előtt (Mt 6, 3.).

 

9. Törvénykezés.

A lista kimeríthetetlen, sajnos.

A keresztények nem nézhetnek képregényeket, ne tanuljanak tovább, nem táncolhatnak, nem kártyázhatnak, nem fogyaszthatnak alkoholt, nem járhatnak strandra, nem állíthatnak karácsonyfát…

Ha egy keresztény televíziót néz, akkor ugyanennyi ideig kell utána imádkoznia, hogy a „0”-án legyen. Csak az ez utáni imája lesz majd csak ima.

A keresztények számára tiltott szakmák a modellkedés, a tánc, az énekesi karrier, a színészet, a divat. Sőt általában már a karrier kifejezés is valami olyan, ami nem nekik való.

A keresztény hölgyek nem hordhatnak selyemharisnyát, magas tűsarkú cipőt, nem használhatnak sminket, nem lehetnek prédikátorok…

A keresztény vállalkozó/alkalmazott nem adhat el olyan újságot, melyben horoszkópok vagy meztelen képek vannak, nem üzemeltethet olyan vendéglátó egységet, ahol alkohol kiszolgálása is történhet.

Keresztény férfi és nő nem ülhet egymás mellé az autóban, csak ha fizikális testvérek vagy jegyesek/házasok.

És hát a mostani legnagyobb sláger, hogy egy keresztény házaspár hogyan élhet nemi életet.

 

A törvénykezés lényege, hogy olyan nyomást gyakorol a hívekre, mely által a hívek elveszítik döntési szabadságukat, hogy valamit megtegyenek-e vagy sem.

Nem arról van szó, hogy ne legyen információ bizonyos dolgok eredetéről, hanem arról, hogy mindenkinek saját magának kell megállnia a hitben.

A biblia által meg nem fogalmazott (még az ÓSZ-ben sem létező) törvények kötelező betartása csak még tovább növeli a hívők terheit, és még tovább szűkíti a lehetőségeket, hogy hívőként hogyan tudnak élni.

A cél nem az, hogy teljesen kikerüljünk minden kísértést, hanem hogy ne a kísértés győzzön.

„Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.” (Jn 17, 15.)

 

10. Gyülekezeti Krónika.

Az egyes helyi gyülekezeteknek naplót kell vezetniük megalakulásuktól fogva. Olyan ez, mint egy kisgyermek születése. Először minden információ fontos lehet: hány napos, hónapos a kicsi. Később már elég az éveket nyílván tartani. De a leggondosabban a kezdeteknél kell az apróságokra odafigyelni.

Ezeket a krónikákat szövegszerkesztővel kell készíteni fényképek és más dokumentációk beiktatásával. Fényképek készítésekor nemcsak a jólöltözött személyeket kell megörökíteni, hanem másokat is, sőt az imádkozásra, istentiszteletre használt termekről és tárgyakról is kell fotókat készíteni. Kívülállók részére nem publikus, de a tagok számára elérhetőnek kell lennie.

A krónikának tartalmaznia kell a kitűzött célokat, az eredményeket és a kudarcokat is.

A minta a bibliai KRÓNIKÁK könyve illetve magyar és más népek által írt történelmi krónikák. Dávid és Salamon királyoknak külön emlékíróik (krónikásaik) voltak (2Sám 8, 16. és 2Kir 4, 3.).